Idén is közeleg a karácsony, ami talán a legünnepeltebb néhány napot jelenti az egész világon, legyünk bárhol is ebben az időszakban. Vannak persze hasonlóságok minden országban és családban. Ezek közé tartoznak a készülődés, találkozás a rég nem látott rokonokkal, a szeretetteljes légkör és persze sajnálatos módon a készülés és megfelelési kényszer miatt kialakuló kisebb-nagyobb stressz is. Azonban idén úgy gondoltuk, hogy talán a megszokott karácsonyi témák helyett érdekes lehetne azt egy cikkben összeszedni, hogy mégis miképpen töltik ezt a csodás, szeretett ünnepet a világ más országaiban.
Ebben az országban a karácsony megszokott hangulata több tényező miatt is elveszett. Az egyik ilyen például az, hogy az ünnepek alatt is körülbelül 30 fok van így magától érthetődően hó még véletlenül sincsen. További ok például, hogy az emberek mindössze 20%-a megy már csak el boltokba vásárolni ajándékokat, a maradék 80% az interneten keresgél az előző évi akciós áruk között. Természetesen ki lehet fogni egyedi és jó darabokat a rengeteg áru között, azonban a vásárlás hangulata, a vele járó jókedv (és persze stressz) mind elmaradnak.
Érdekesség lehet számunkra az is, hogy a legtöbb ember a tengerparton ünnepel és ajándékoz, illetve a munkahelyeken már november végétől meglepik egymást az emberek, így maga a karácsony napja már nem lesz olyan várva várt és izgalmas.
Az emberek nagy része már nem vallásos Ausztráliában, így az ajándékokat is a Mikulás hozza.
És hogy min érkezik a Mikulás? Természetesen kengurun!
Ebben a térségben a karácsony ünneplése szinte már teljesen elveszett: misére ugyan ellátogatnak az emberek (az ünnep estéjén énekesek vonulnak az utcára, kezükben hosszú rudakkal, amelyekre csengettyűket és gyertyákat erősítenek, így mennek át a városon, egészen a templomig), azonban az ajándékozás csak január 6-án (háromkirályok napja) történik. Nekik az ajándékokat a Télapó hozza, amit az angolszászoktól vettek át, mint szokás. Karácsonyfát nem állítanak, indokolatlannak tartják az ottani meleg hőmérséklet miatt.
Van azonban egyvalami, amit minden mexikói utcán felfedezhetünk: a betlehemi jászoljelenet.
Norvégiában a karácsony különleges hangulatú ünnep, hiszen a rengeteg hó birodalmáról beszélünk és itt mégiscsak meseszerűen zajlik ez az időszak. A készülődés már november közepétől megkezdődik, ami egyre jobban hasonlít a magyar szoksásokra. A havas és fagyos környezet miatt ebben az országban nem esik nehezére az embernek karácsonyi hangulatba kerülni: a családok együtt díszítik fel a fájukat, közösen üdvözlőlapokat írnak a rokonoknak telis-tele jókívánságokkal, továbbá apró norvég zászlócskákat készítenek, amikkel a házukar és természetesen a fájukat megszépítik. Szenteste az ajándékokat a Mikulás hozza a gyerekeknek, akit norvégul Julenissennek hívnak. Mivel a norvégok 80%-a megkeresztelt, vallásos, így a hagyományokhoz híven Szenteste rengetegen mennek el a templomokba, a harangok szinte megállás nélkül zúgnak. A misék után elfogyasztják a tradicionális ünnepi vacsorát, ami sokaknál még manapság is rénszarvas.
Karácsony este csészényi zabkását hagynak a pajtában, így akarják a rossz szellemeket távol tartani a háztól. A feldíszített fenyőfát a családok kéz a kézben körültáncolják, miközben karácsonyi dalokat énekelnek.
Igazi különlegesség, hogy a finnek december 23-án még nem ünnepelnek, hanem munkába mennek. 24-én azonban megkezdődik a jól megérdemelt pihenés és az ünneplés nagyszerűsége. Elsőként elfogyasztják a hagyományos reggelit, ami fahéjas tejberizs, benne 1 szem mandulával. A legenda szerint amelyik lány ezt az 1 szemet megtalálja, ő az, aki közeli férjhezmenetelre számíthat.
A finnek természetközelisége megmutatkozik ezen a nap többféle módon: először is a kivágott fát nagy szeretettel és a lehető legszebben díszítik fel. Ezek után elkészítik az ünnepi ételeket, amiknek fő alapanyaga a hering. Finnországban egyedi az a nagyon szép szokás, hogy az ünnepi asztalt megosztják a háziállatokkal is, ezzel is kifejezve szeretetüket és hálájukat irántuk.
A Mikulás érkezése előtt szaunáznak egyet, ami jelképezi hogy megtisztítják magukat a rossz dolgoktól és aztán frissen, tiszta ruhába öltözve várják Joulupukkit. Meghalt szeretteikhez is ellátogatnak a temetőbe, hogy ezen a szép napon róluk is megemlékezzenek.
Új-Zélandon az emberek saját maguk neveztek el egy fát karácsonyfának, ami azért igazán szép, mert ez a fa saját magát díszíti fel a virágaival. Hatalmasra megnő és gyönyörű lesz, mikor a sok piros virág megjelenik rajta.
A karácsony náluk a nyár közepére esik, ezért ilyenkor a többség piknikezik a szabadban, vagy a tengerpartra megy. Általában hideg sonkát és jégbe hűtött sört fogyasztanak.
A 25-e az egyetlen olyan nap, amikor senki nem dolgozik. A Boxing Day tartása Új-Zélandon hagyomány (december 26.), amit a britektől vettek át és fejlesztettek tovább saját ízlésük szerint. Ez a nap a hatalmas leárazásokról szól, az utcán és a boltokban hihetetlen nagyságú tömeg van. Egyesek szerint kicsit olyan, mintha a karácsonyi nagy bevásárlást ők karácsony napja után tartanák meg.
Nem számít, ki milyen szokásokat és hagyományokat követ az év ezen időszakában, a lényeg természetesen a szeretet és béke jelenléte. Ha ez a kettő megvan (és netalántán még igazán ötletes ajándékokat is sikerült vennünk), akkor felejthetetlen karácsonyunk lesz.
Kívánunk mindenkinek nagyon boldog karácsonyt és sikeres újévet!
Jandácsik Ágnes és Szigeti Annabella